Publications

Throughout the project several talks are given, however the scientific papers of our results can be expected only a few years following the completion of all animal studies. .  

1.      Farkas B., Illés T, Bellyei Á, Bárdos T: Szövet, illetve sejtátültetéssel kapcsolatos jogi szabályozások Magyarországon; Magy. Traumatol. Ortop. Kezseb. Plasztikai Seb. 2006; 49: S32 

2.      Farkas B, Mézes B, Németh P, Bellyei Á, Illés T, Bárdos T: Kezdeti tapasztalataink az autológ chondrocyta implantáció során alkalmazott in vitro porcsejttenyészetekkel kapcsolatban.. Magy. Traumatol. Ortop. Kezseb. Plasztikai Seb. 2006; 49: S32 

3.      Farkas B, Illés T, Bellyei Á, Bárdos T: Térdízületi összehasonlító anatómia különböző állatfajokban arthroscopiás és kísérletes munkákhoz 9^th Annual Meeting of the Hungarian Arthroscopy Association, 2006 Nov (Tata, H) 

4.      Farkas B, Bárdos T: Introduction of autologous chondrocyte implantation (ACI) in Hungary; preliminary results in the ovine model for ACI. 8^th EFORT Congress, 2007 May, (Florence, It)   

SZÖVET-ILLETVE SEJTÁTÜLTETÉSSEL KAPCSOLATOS JOGI SZABÁLYOZÁSOK MAGYARORSZÁGON  

Farkas B. – Illés T. – Bellyei Á. – Bárdos T.

Pécsi Tudományegyetem, OEC Orthopaediai Klinika, Pécs

MÓDSZER

A hazai és a nemzetközi jogszabályok, valamint szakmai protokollok felhasználásával végeztünk irodalmi áttekintést.

 EREDMÉNYEKA magyarországi egészségügyi szabályozások főként a szerv- és szövettranszplantációkkal foglalkoznak, valamint az őssejtek felhasználását szabályozzák, azonban az autológ sejt- illetve szövetvisszaültetésekre kevéssé térnek ki.  Az autológ chondrocyta sejtátültetéssekkel kapcsolatban jelenleg nincsen specifikus jogi szabályozás. 

KÖVETKEZTETÉS

A Magyarországon még kezdeti stádiumban lévő ezirányú kutatásokat a relatíve szabadabb törvényi szabályozás elsősorban a szakmai kollégiumokra, illetve azok állásfoglalására bízza. Ezen kutatások és a jövőben a chondrocyta implantációs technika klinikai alkalmazásának  szabályozása ezért nagyban függ a szakmai kollégium leendő állásfoglalásától, melynek összeállítására fontos nagy hangsúlyt fektetni.       

KEZDETI TAPASZTALATAINK AZ AUTOLÓG CHONDROCYTA IMPLANTÁCIÓ SORÁN ALKALMAZOTT IN VITRO PORCSEJTTENYÉSZTÉSEKKEL KAPCSOLATBAN  

Farkas B. - Mézes B. - Németh P. - Bellyei Á. - Illés T. - Bárdos T.

Pécsi Tudományegyetem, OEC Orthopaediai Klinika, PécsMulticenter study  

CÉLKITŰZÉSPorcdefektusok kialakulása esetén a jelenlegi biológiai rekonstrukciót célzó eljárások főként kis és közepes porcdefektusok kezelésére alkalmazhatók. A teljes porcvastagságot érintő, 3-4 cm²-nél nagyobb defektusok esetében az autológ chondrocyta implantáció jelenthet megoldást.Klinikánk a „Mozgásszervi Biotechnológia Bevezetése Magyarországon” című project keretében pályázati támogatást nyert el autológ porcszövetátültetésre irányuló kutatások végzésére és azok a betegellátásba történő bevezetésére.  MÓDSZERAz állati és humán ízületekből vett porcmintákat fragmentációs-izolációs feldolgozást követően megfelelő, növekedési faktorokkal, citokinekkel szupplementált tenyésztő közegben szaporítottuk. Az osztódó sejtek minőségének ellenőrzésére morphológiai vizsgálatokat, illetve összehasonlító porcspecifikus mRNS analízist végeztünk a II. típusú kollagén alfa 1-es láncával, mint porcspecifikus markerrel szemben.  EREDMÉNYEKNyolc esetben, különböző porcmintákból megfelelő előkészítést követően sejttenyésztési vonalakat indítottunk el és eredményeink szerint azok a már beállított módszerrel, speciális tenyésztő közegben jó szaporodási készséget mutattak. A 3-4 hetes sorozatos osztódási intervallum végére a fokális porcdefektusok jövőbeni pótlására alkalmas sejtszámnövekedést értünk el. KÖVETKEZTETÉSAz általunk kialakított biotechnológiai labor alkalmasnak bizonyult jó minőségű porcsejtek tenyésztésére, azok rövid passzázsidejű sokszorosítására a későbbi beültetéshez szükséges mennyiségben. Ezen porcsejtvonalak állati, majd humán porcdefektusok területére történő beültetése klinikánkon a közeljövőben várható.    

 Térdízületi öszehasonlító anatómia különböző állatfajokban arthroscopiás és kísérletes munkákhoz  

Farkas Boglárka, Illés Tamás, Bellyei Árpád, Bárdos TamásPécsi Tudományegyetem OEC Orthopaediai Klinika, Pécs  

BEVEZETÉSA porc teljes vastagságát érintő fokális sérülések mindennapos problémát jelentenek az ortopéd sebészetben. A 3-4 cm² -nél nagyobb defektusok esetében az autológ chondrocyta implantációs technika jelenthet megoldást. A Pécsi Tudományegyetem Orthopaediai Klinikája egy 2005-ben Európai Úniós támogatással elnyert pályázat keretében az autológ chondrocyta implantációs (ACI) módszer magyarországi bevezetésének alapjait dolgozza ki.  CÉLKITŰZÉSCélkitűzésünk volt a kísérletek első fázisában megtalálni azt a legmegfelelőbb állatmodellt, amelyben adottak az autológ chondrocyta implantációs technika kivitelezéshez szükséges feltételek. Célunk volt továbbá annak meghatározása is, hogy mely fajokban lehetséges az autológ chondrocyta implantációs módszer kivitelezése és a teljes munkafolyamat reprodukálhatóvá tétele. MÓDSZERÁllatkísérleteink során a témához kapcsolódó szakirodalomban fellelhető több különböző állatfaj: birka, szarvasmarha, ló és sertés cadaverek térdízületeit vizsgáltuk arthroscopiás módszerrel és nyílt feltárás mellett összehasonlító anatómiai szempontból a chondocyta implantációra való alkalmasság szemszögéből. EREDMÉNYEKA birka térdízületek esetében, bár számos irodalmi munkában használt ezen állatmodell, meglehetősen vékony porcréteget találtunk, mely az intraarticularis porc graft rögzítést nagy mértékben megnehezíti. A borjú, ló ill. kecske esetében a porc vastagsága már megfelelőbbnek bizonyult, ezen állatok termetüknél fogva azonban számos más hátránnyal rendelkeznek (megnehezített vizsgálati módszerek – pl. MRI, alacsonyabb állatszám, költséges állattartás). Arthroscopia elvégzése szempontjából is számos különbséget találtunk ezen fajok között.  KÖVETKEZTETÉSAz itt bemutatott munka alapja a jelenleg intézetünkben folyó tudományos kísérletsorozatnak, mely az autológ chondrocyta implantáció Magyarországra való bevezetését hivatott szolgálni, de úgy gondoljuk számos más, kísérletben gondolkodó innovatív orthopaed számára is nagy segítséget nyújthat.  

Introduction of autologous chondrocyte implantation (ACI) in Hungary; preliminary results in the ovine model for ACI 

Farkas B. - Mézes B. - Németh P. - Bellyei Á. - Illés T. - Bárdos T.

Department of Orthopaedics, University of Pécs, Pécs, Hungary  

IntroductionThe focal cartilage lesions represent a significant fraction of the patients in the everyday orthopaedic outpatient clinics. Recent techniques aiming on biological cartilage repair (e.g., microfracture, osteochondral grafts) have their limits as to the maximum area to be repaired and/or to the donor site restriction. Cartilage lesions of an area larger than 3-4 cm² are most appropriately repaired using autologous chondrocyte implantation (ACI).In Hungary for the first time the Department of Orthopaedics at University of Pecs has initiated a tissue culturing orthopaedic laboratory where chondrocyte culturing utilizing the university’s facilities would be possible. Financial support has been provided by the EU GVOP Grant. 

 Materials and MethodsAs to the first phase of our experiments we created 10mm-diameter focal full thickness cartilage defects on the medial condyle and/or the medial trochlea of 8 4-year-old female sheeps. Using the cartilage specimens removed from each animal we applied collagenase and hyaluronidase enzyme digestion and cultured the isolated cartilage cells in growth factor-, and cytokine-supplemented culture medium. Reaching the appropriate cell number after 4 weeks of tissue-culturing we re-implanted the chondrocytes into 6 knee joints using polyglyconic acid (PGA) fleece (second generation ACI) leaving two animals serving as control animals. The matrix has been secured with fibrinogen based TissueCol glue. Six and 9 months following the implantations macroscopic and histological assessment was carried out using both haematoxylin-eosin and SafraninO-fast green staining. 

ResultsMacroscopic assessment of the repaired cartilage defects showed good quality, congruent cartilage repair. Histology of the repaired cartilage demonstrated well-integrated hyaline-like cartilage in the defect sites. The applied repair provided good integration with the surrounding cartilage tissues. 

 ConclusionWe believe that the utilized scaffold provides good environment for chondrocytes and the freshly synthesized cartilage is of good quality. We found the facility of our university sufficient for cartilage cell culturing and could be a good foundation for later tissue engineering experiments as well as for routine tissue culturing for human ACI.