Porcelhalás (OCD)
A porc és a csont körülírt elhalása (osteochonritis dissecans-OCD)
A leváló csont-porcgyulladásos betegség (osteochondritis dissecans-OCD) során az ízületeket borító porc és az alatta elhelyezkedő (subchondralis) csont egy körülírt területen elkülönül az azt körülvevő csonttól.
Az ízületi porc ezen különleges elváltozását számos ízületnél leírták már, de elsősorban a térd, a boka és a könyökízületet érintik. Ezek közül is elsősorban a térdízületben gyakori, ahol általában annak belső oldalán alakul ki. Pontos okát és kialakulását mindezidáig nem sikerült kideríteni, de nagy valószínűséggel sérülés, trauma áll a hátterében.
Előfordulás: fiatal, iskolás, középiskolás korban fordul elő leggyakrabban ez a kórkép.
Panaszok: általában csak kis, közepes panaszokkal jár, ízületi duzzanat állhat fenn, gyenge, az egész ízületben megjelenő fájdalmak mellett alkalmanként az ízület elakadhat, vagy akár ízületi szabadtest (ízületi egér) tapintható a bőrön keresztül. Gyógyszeres fájdalomcsillapítás általában csak mérsékelt hatásfokú.
Általában a vizsgálat része:
· Az érintett végtag tengelyállásának vizsgálata
· Az ízület stabilitásának vizsgálata, az ízületi mozgástartományok mérése
· Az ízületi mozgások fájdalmas tartományainak felderítése
· Az izmok vizsgálata
· Az ízület bármely részének fokozott nyomásérzékenysége
· Szükség esetén mindkét alsó végtagról roentgen felvételt készítenek
· Mágneses rezonancia vizsgálat (MRI) általában biztos diagnózist ad, de jól használható a betegség gyógyulásának követésére is
Kezelési lehetőségek
Fiatal, még növekedésben levő gyermekeknél, fiataloknál általában elégséges a fizikális aktivitás módosítása, testnevelés alóli időleges felmentése. Gyulladáscsökkentők, porcerősítők szedése javasolt. Ha komolyabb duzzanat, szabad test alakul ki, szükséges lehet arthroscopia segítségével annak eltávolítására, a sérült porc ellátására. Ebben a korban legnagyobb valószínűséggel teljes vagy közel teljes gyógyulás várható. A növekedés befejeztével már rosszabbak a spontán gyógyulás esélyei, ilyenkor gyakrabban van szükség olyan porcpótló eljárásokra, mint a csontvelő stimuláláson alapuló technikák (pl. mikrofraktúra), a csontos-porcos hengerrel való pótlás (pl. mozaikplasztika), a porcsejt beültetés (porcsejt implantáció, autológ chondrocyta implantatio), vagy éppen a cadaver donorból származó csont-porc minta (graft) beültetés (allograft implantatio).
Rehabilitáció: amennyiben a fizikai aktivitás csökkenését követően a fájdalom és a duzzanat fokozatosan elmúlt lassú, fokozatos terhelésemelés javasolt. Az orvos gyakran javasol gyógytornász felügyelete alatt végzett rehabilitációs tornákat, fokozatos visszatérést a futáshoz, ill. egyéb sportaktivitásokhoz. Amennyiben műtétre került sor, annak megfelelően speciálisan, kizárólag gyógytornász felügyelete alatt végzett rehabilitációs tornaprogramra van szükség a teljes funkció-visszanyerés érdekében.
[Osteonecrosis: A fent leírt betegségtől megjelenésében eltérő az igazán közép és időskorban előforduló csontelhalás (osteonecrosis), mely megjelenésében is nagyban különbözik az OCD-től, s mely során elsősorban a csont elhalása a vezető folyamat, s ezt kísérik az ízületi porcot is érintő elváltozások.
A leváló csont-porcgyulladásos betegség (osteochondritis dissecans-OCD) során az ízületeket borító porc és az alatta elhelyezkedő (subchondralis) csont egy körülírt területen elkülönül az azt körülvevő csonttól.
Az ízületi porc ezen különleges elváltozását számos ízületnél leírták már, de elsősorban a térd, a boka és a könyökízületet érintik. Ezek közül is elsősorban a térdízületben gyakori, ahol általában annak belső oldalán alakul ki. Pontos okát és kialakulását mindezidáig nem sikerült kideríteni, de nagy valószínűséggel sérülés, trauma áll a hátterében.
Előfordulás: fiatal, iskolás, középiskolás korban fordul elő leggyakrabban ez a kórkép.
Panaszok: általában csak kis, közepes panaszokkal jár, ízületi duzzanat állhat fenn, gyenge, az egész ízületben megjelenő fájdalmak mellett alkalmanként az ízület elakadhat, vagy akár ízületi szabadtest (ízületi egér) tapintható a bőrön keresztül. Gyógyszeres fájdalomcsillapítás általában csak mérsékelt hatásfokú.
Általában a vizsgálat része:
· Az érintett végtag tengelyállásának vizsgálata
· Az ízület stabilitásának vizsgálata, az ízületi mozgástartományok mérése
· Az ízületi mozgások fájdalmas tartományainak felderítése
· Az izmok vizsgálata
· Az ízület bármely részének fokozott nyomásérzékenysége
· Szükség esetén mindkét alsó végtagról roentgen felvételt készítenek
· Mágneses rezonancia vizsgálat (MRI) általában biztos diagnózist ad, de jól használható a betegség gyógyulásának követésére is
Kezelési lehetőségek
Fiatal, még növekedésben levő gyermekeknél, fiataloknál általában elégséges a fizikális aktivitás módosítása, testnevelés alóli időleges felmentése. Gyulladáscsökkentők, porcerősítők szedése javasolt. Ha komolyabb duzzanat, szabad test alakul ki, szükséges lehet arthroscopia segítségével annak eltávolítására, a sérült porc ellátására. Ebben a korban legnagyobb valószínűséggel teljes vagy közel teljes gyógyulás várható. A növekedés befejeztével már rosszabbak a spontán gyógyulás esélyei, ilyenkor gyakrabban van szükség olyan porcpótló eljárásokra, mint a csontvelő stimuláláson alapuló technikák (pl. mikrofraktúra), a csontos-porcos hengerrel való pótlás (pl. mozaikplasztika), a porcsejt beültetés (porcsejt implantáció, autológ chondrocyta implantatio), vagy éppen a cadaver donorból származó csont-porc minta (graft) beültetés (allograft implantatio).
Rehabilitáció: amennyiben a fizikai aktivitás csökkenését követően a fájdalom és a duzzanat fokozatosan elmúlt lassú, fokozatos terhelésemelés javasolt. Az orvos gyakran javasol gyógytornász felügyelete alatt végzett rehabilitációs tornákat, fokozatos visszatérést a futáshoz, ill. egyéb sportaktivitásokhoz. Amennyiben műtétre került sor, annak megfelelően speciálisan, kizárólag gyógytornász felügyelete alatt végzett rehabilitációs tornaprogramra van szükség a teljes funkció-visszanyerés érdekében.
[Osteonecrosis: A fent leírt betegségtől megjelenésében eltérő az igazán közép és időskorban előforduló csontelhalás (osteonecrosis), mely megjelenésében is nagyban különbözik az OCD-től, s mely során elsősorban a csont elhalása a vezető folyamat, s ezt kísérik az ízületi porcot is érintő elváltozások.
Ezt a betegséget számos egyéb ok mellett szteroid szedése, alkohol abúzus generálhatja, de a gyengébb csontozat fáradásos porcborítás alatti beroppanása is szerepet játszhat benne. Kezelése a kezdeti felfúrásos módszereken túl is elsősorban műtéti, és általában csak az ízületpótló protézisek nyújtják a végleges megoldást.]
