Porcgyűrű-meniscus sérülés
Porcgyűrű (meniscus) sérülés
A térdízület porcgyűrűje (meniscus) az ízületi felszínek görbülete között fennálló különbségeket (incongruentia) szünteti meg, jobb, pontosabb érintkezést, biztosít a térdízület porcborításának. Ennek sérülése gyakori ortopédiai kórkép, mely térdfájdalommal, térdduzzanattal, kattogással, elakadással járhat.
Panaszok: a panaszok igen változatosak lehetnek, gyakori a fájdalom, duzzanat, mely aktivitásra erősödhet, fennállhat a térdízület kattogása, olykor annak elakadása, s csak rövidebb-hosszabb manőverezés után sikerül a térdet ismételten mozgásba hozni. A guggolás általában csak nehezen vagy egyáltalán nem kivitelezhető.
Általában a vizsgálat része:
· Az érintett végtag tengelyállásának vizsgálata
· Az ízület stabilitásának vizsgálata, az ízületi mozgástartományok mérése, nyomásérzékenység felderítése
· Az ízületi mozgások fájdalmas tartományainak felderítése, csavarásokra való reagálás
· Az izmok vizsgálata, térd stabilitásának vizsgálata
· Szükség esetén roentgen felvétel, mely általában negatív, s a biztos kórisme felállításához szükséges lehet mágneses rezonancia (MRI) vizsgálathoz
Kezelési lehetőségek
Jegelés, pihentetés, pólyázás, polcolás a kezdeti konzervatív kezelés négy legfontosabb módszere. Gyulladáscsökkentők, porcerősítők szedése javasolt. Attól függően, hogy hogyan reagál a térd ezen kezelésekre, s mennyire maradnak fenn panaszok, a szükséges vizsgálatok elvégzését követően szükség lehet a térd arthroscopiás műtétére. Arthrosciopia során a meniscus szakadásának pontos jellegét felmérve annak esetleges megvarrása vagy a szakadt részek részleges eltávolítását választhatjuk. A szakadt részeket kis harapó-eszközökkel, motoros borotvával ill. magas hővel dolgozó ún. koaguláló eszközzel tudjuk eltávolítani, valamint a hátramaradó részt ugyanezen eszközparkkal lesimítani. A mensicusok varrata csak a szakadások kis részében, főként fiatalokban történt kis kiterjedésű szakadás esetén kivitelezhető. Ennek gyógyulása nem minden esetben történik meg, ilyenkor előfordulhat, hogy újabb műtétre kerül sor, a szakadt, nem gyógyuló meniscusdarab eltávolítása végett. Különleges esetben a meniscus nagyfokú szakadása és annak közel teljes hiánya esetén meniscus beültetésre (meniscus transplantatiora) kerülhet sor, mely egyenlőre csak kísérleti, kidolgozási stádiumban használt eljárás.
Rehabilitáció, fizikoterápia:
amennyiben műtétre került sor a fájdalom és a duzzanat elmúltával szükséges egy megfelelő rehabilitációs tornaprogram az ízület eredeti mozgástartományának visszaállításához, a teljes izomerő, a mozgás sebesség és a koordináció elnyeréséhez. Az orvos ezért gyakran javasol gyógytornász felügyelete alatt végzett rehabilitációs tornákat, fokozatos visszatérést a futáshoz, ill. egyéb sportaktivitásokhoz. A műtéttől függően változik, de amennyiben csak részleges meniscus eltávolítás történt, a beteg aznap felkelhet, és aznap vagy másnap hazamehet a kórházból. Átmeneti segédeszköz használatra szükség lehet, de általában néhány héten belül visszatérhet a teljes aktivitáshoz.
A térdízület porcgyűrűje (meniscus) az ízületi felszínek görbülete között fennálló különbségeket (incongruentia) szünteti meg, jobb, pontosabb érintkezést, biztosít a térdízület porcborításának. Ennek sérülése gyakori ortopédiai kórkép, mely térdfájdalommal, térdduzzanattal, kattogással, elakadással járhat.
Előfordulás: két nagyobb csoportra oszthatóak az érintettek: fiatal aktív, gyakran profi szinten sportolók, akik sport, vagy egyéb fizikai aktivitás közben sértik térdüket, mely ezt követően hirtelen panaszossá válik; valamint a középidős, idős populáció, akik az ízület degeneratív, kopásos elváltozása miatt kialakult instabilabb térdben szenvednek meniscus szakadást, felrostozódást, s ez lassabban kialakuló, de konzekvens panaszokat okoz.
Panaszok: a panaszok igen változatosak lehetnek, gyakori a fájdalom, duzzanat, mely aktivitásra erősödhet, fennállhat a térdízület kattogása, olykor annak elakadása, s csak rövidebb-hosszabb manőverezés után sikerül a térdet ismételten mozgásba hozni. A guggolás általában csak nehezen vagy egyáltalán nem kivitelezhető.
Általában a vizsgálat része:
· Az érintett végtag tengelyállásának vizsgálata
· Az ízület stabilitásának vizsgálata, az ízületi mozgástartományok mérése, nyomásérzékenység felderítése
· Az ízületi mozgások fájdalmas tartományainak felderítése, csavarásokra való reagálás
· Az izmok vizsgálata, térd stabilitásának vizsgálata
· Szükség esetén roentgen felvétel, mely általában negatív, s a biztos kórisme felállításához szükséges lehet mágneses rezonancia (MRI) vizsgálathoz
Kezelési lehetőségek
Jegelés, pihentetés, pólyázás, polcolás a kezdeti konzervatív kezelés négy legfontosabb módszere. Gyulladáscsökkentők, porcerősítők szedése javasolt. Attól függően, hogy hogyan reagál a térd ezen kezelésekre, s mennyire maradnak fenn panaszok, a szükséges vizsgálatok elvégzését követően szükség lehet a térd arthroscopiás műtétére. Arthrosciopia során a meniscus szakadásának pontos jellegét felmérve annak esetleges megvarrása vagy a szakadt részek részleges eltávolítását választhatjuk. A szakadt részeket kis harapó-eszközökkel, motoros borotvával ill. magas hővel dolgozó ún. koaguláló eszközzel tudjuk eltávolítani, valamint a hátramaradó részt ugyanezen eszközparkkal lesimítani. A mensicusok varrata csak a szakadások kis részében, főként fiatalokban történt kis kiterjedésű szakadás esetén kivitelezhető. Ennek gyógyulása nem minden esetben történik meg, ilyenkor előfordulhat, hogy újabb műtétre kerül sor, a szakadt, nem gyógyuló meniscusdarab eltávolítása végett. Különleges esetben a meniscus nagyfokú szakadása és annak közel teljes hiánya esetén meniscus beültetésre (meniscus transplantatiora) kerülhet sor, mely egyenlőre csak kísérleti, kidolgozási stádiumban használt eljárás.
Rehabilitáció, fizikoterápia:
amennyiben műtétre került sor a fájdalom és a duzzanat elmúltával szükséges egy megfelelő rehabilitációs tornaprogram az ízület eredeti mozgástartományának visszaállításához, a teljes izomerő, a mozgás sebesség és a koordináció elnyeréséhez. Az orvos ezért gyakran javasol gyógytornász felügyelete alatt végzett rehabilitációs tornákat, fokozatos visszatérést a futáshoz, ill. egyéb sportaktivitásokhoz. A műtéttől függően változik, de amennyiben csak részleges meniscus eltávolítás történt, a beteg aznap felkelhet, és aznap vagy másnap hazamehet a kórházból. Átmeneti segédeszköz használatra szükség lehet, de általában néhány héten belül visszatérhet a teljes aktivitáshoz.
