A porc szövettana

Alapvetően háromféle porcszövetet különböztethetünk meg a szerkezetük, és a szervezetben betöltött szerepük szerint:

• Hyalin- vagy üvegporc

A hyalin elnevezés a görög eredetű hyalos szóból származik, mely üveget jelent, és utal a hyalinporc átlátszó alapállományára és külső megjelenésére. Ez a porctípus jobbára összenyomási terhelésnek kitett területeken fordul elő, főként ízületi porcfelszínek képzésében vesz részt vagy a légcső és a hörgők porcaiként van jelen.

• Elasticus porc

Nagyobb fokú deformálódásnak kitett testrészekben fordul elő, mint amilyen a fülkagyló, az orr egyes részei vagy gégefedő.

• Kollagénrostos porc

Nagyobb mérvű, nem tisztán összenyomási terhelésnek kitett testtájakon fordul elő pl. a csigolyák közötti porckorongok külső rostos gyűrűjét, illetve a meniscusokat alkotja.

Mivel a porchiány és a porcpótlás az ízületi felszínek sérülését érinti elsősorban, az alábbiakban az ízületi porc (üvegporc) felépítését részletezzük.

Üvegporc (hyalin porc)

Az ízületi porc az ízületet alkotó, ízesülő csontvégek felszíneit borítja és rendkívül fontos szerepet játszik az ízületek normál működésében. Az ízületi porcfelszín biztosítja a csontvégek egymáshoz képest történő súrlódásmentes elmozdulását és szétoszlatja az ízületre ható mechanikai erőket. Az üvegporc sejtekből és sejt közötti állományból épül fel. A sejtközötti állományt speciális rostok (II-es típusú kollagénrostok) és rostközötti vízkötő fehérjéket tartalmazó rostközötti állomány alkotja (ld. A porc biokémiája).

Sejtek:

A hyalinporc mikroszkópos porcszöveti egysége a chondron. A chondron egy porctokban elhelyezkedő 2-4 porcsejtből (chondrocyta) és az őket körülvevő, erősen basophilan festődő (hematoxillin/eosin festéssel kék) porcudvarból áll. A sejtek kerek, ovális és hólyagszerű alakot mutatnak. A porcszövet mély rétegében a porcsejtek gömb alakúak, a felszíni rétegek felé haladva azonban egyre inkább ellapultak lesznek. A porcsejtek magja egy vagy több, erősen festődő sejtmagvacskát (nucleolus) tartalmaz.

A porc rétegei

Az ízületi porc szövettanilag négy zónára oszlik, melyek kívülről befele haladva a következők:

• Felületi zóna (superficiális/tangenciális zóna)

• A porcfelszínnel párhuzamosan futó kollagénrostok adják a nyíróerőkkel szemben mutatott ellenállását. A sejtek laposak, összenyomottak.

• Átmeneti zóna (tranzícionális zóna)

• Gömb alakú porcsejteket tartalmaz, nagy mennyiségben tartalmaz nagyméretű proteoglycan molekulákat.

• Mély zóna (radiális zóna)

• Az ízületi porcszövet legvastagabb rétege, a rá ható mechanikai erők elosztásában vesz részt és ellenáll az összenyomó erőknek, a kollagénrostok az ízfelszínre merőlegesen futnak

• Mészlerakódásos porczóna (kalcifikált zóna)

A legmélyebb porcréteg szerepe, hogy elválasztja az ízületi porcot az alatta fekvő csonttól, ugyanakor erős kapcsolatot is biztosít a csont és a porcréteg között.

A porcszövetben nincsenek vérerek, nyirokerek, idegek. Emiatt a porcszövet egyike a szervezetben előforduló kevés immunprivilegizált szövetnek. Ez azt jelenti, hogy a porcban található antigéneket az immunrendszer nem tudja felderíteni, mivel a porcszövet rostrendszere és annak kemény sejtkörüli állománya gátként szerepel, megakadályozza a fehérvérsejtek és az antitestek bejutását. E tulajdonságnak köszönhető, hogy az átültetett porcszövet nem vagy csak nagyon ritkán lökődik ki.